Hírek

Gyógyulás a depresszióból

A súlyos depresszió (major depresszió) komoly megbetegedést, akár halálozást okozhat, szövődményeként munkaidőkiesés, a kábítószerrel való visszaélés, az emberi kapcsolatok megszakadása és az öngyilkosság is felléphet. Megfelelő kezeléssel az egyének akár 80%-ánál sikerülhet jelentősen csökkenteni a tüneteket. Azoknál a betegeknél, akiknél a kezelés után továbbra is maradványtünetek jelentkeznek, nagyobb a visszaesés vagy a kiújulás kockázata, mint azoknál, akiknél teljes gyógyulást érnek el.

Gyógyulás a depresszióból Olvass tovább »

Hogyan ítélhető meg az antidepresszánsok hatékonysága a pácienseknél?

Az új kutatások megkérdőjelezik az antidepresszáns kezelésre adott betegválasz értékelésének bevett módszerét, és kiterjesztik a „reagáló” és a „nem reagáló” fogalmát. A kutatók több mint 800, major depressziós zavarban szenvedő beteget értékeltek, akikkel kérdőíveket töltöttek ki a depressziós tünetekről, valamint az életminőségükről. A beteg állapotát követő tesztek és az antidepresszánsok hasznossága, sok esetben nem hoznak maximális eredményt, de „ahol ezek végződnek, ott kezdődik az igazi klinikusi munka.”

Hogyan ítélhető meg az antidepresszánsok hatékonysága a pácienseknél? Olvass tovább »

A long COVID migrén kialakulásához vezethet

Korábban jellemzően nem fejfájós páciens jelentkezett vizsgálatra, aki intenzív, lüktető fejfájást, fény- és hangérzékenységet, hányingert, hányást panaszolt. A kikérdezés során kiderült, hogy kb. 2 hónapja COVID fertőzésen esett át. Más betegek fejfájás mellett látási zavarokat, gyakran villódzó fényeket vagy homályos látást panaszoltak – ugyancsak a long COVID időszakban.

A long COVID migrén kialakulásához vezethet Olvass tovább »

A füvezés kamaszoknál növelheti a pszichiátriai betegségek kockázatát

A kamaszok füvezése jelentősen növelheti a skizofrénia és más pszichiátriai rendellenességek kialakulásának kockázatát, különösen a fiatal fiúk esetében. Az elmúlt öt évtizedben folyamatosan nőtt az új skizofréniás esetek azon aránya, amely a cannabishasználati zavarra vezethető vissza, és úgy tűnik, hogy ez a zavar a skizofrénia egyik fő módosítható kockázati tényezője a népesség szintjén.

A füvezés kamaszoknál növelheti a pszichiátriai betegségek kockázatát Olvass tovább »

A szülés utáni depresszió diagnózisa

A PPD egy klinikai diagnózis, amelynek felállításához a szűrőeszközök mellett alapos kórtörténettel, fizikális vizsgálattal és esetleges rutin laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerülhet. A PPD jól képzett és gyakorlott szakember számára könnyen diagnosztizálható, és általában gyorsan és jól kezelhető. Mégis jellemzően nem, vagy csak hosszú idő után kerül felismerésre, az alapvető tünetek azonosak a szülés környékén egyébként is gyakori panaszokkal.

A szülés utáni depresszió diagnózisa Olvass tovább »

A szülés utáni depresszió szűrése és felismerése

A szülés utáni depresszió (PPD) a betegek 15-20%-át érinti, és jelentős hatással lehet az anyára, a csecsemővel való kapcsolatára és a szülés utáni normális működéshez való visszatérésre. A PPD-ben szenvedő betegek közel 50%-át nem diagnosztizálják, annak ellenére, hogy a kezelés meglehetősen egyszerű és könnyen elérhető. A diagnózist gyakran elmulasztják a klinikusok és a betegek is.

A szülés utáni depresszió szűrése és felismerése Olvass tovább »

A long COVID tünetek felismerése (1)

A long COVID definíciója 2020 májusában fogalmazódott meg. A pandémia kezdete után már néhány hónappal felismerték ezt az állapotot, mégis bizonytalanok voltak az orvosok a szűrésével és a kezelésével kapcsolatban. Bár, az ismeretanyag sokat gyarapodott azóta, az szakemberek továbbra is jórészt elveszettek ebben a témában.

A long COVID tünetek felismerése (1) Olvass tovább »

Mozgásintenzitás és a depresszió megelőzése

A depresszió napjainkban vezető oka a mentálisegészség romlásának. Számos korábbi tanulmány igazolta, hogy a fizikai aktivitás megelőzheti a depresszió kialakulását, de pontos adatokat a sport intenzitása és a megelőzés hatékonysága között nem ismertettek. A JAMA Psychiatry e témában 2022-ben közölt egy összefoglaló tanulmányt.

Mozgásintenzitás és a depresszió megelőzése Olvass tovább »

Együtt élni a borderline személyiséggel

Az elmúlt években számos ismeretterjesztő adat jelent meg a nárcisztikus személyiségről. Egyre többen találkoztak a fogalommal és gyakran ismerik ezt fel a környezetükben. Jellemzően túl gyakran, hiszen ez a személyiségzavar előfordulása a 3% a népességben. A borderline személyiségről azonban kevesebb szó esik, pedig elég gyötrő érzéseket okoz mind a páciensnek, mind pedig a környezetének.

Együtt élni a borderline személyiséggel Olvass tovább »

Scroll to Top