Idegrendszer szervi betegségei

A neurológia, magyarul ideggyógyászat, a központi és környéki idegrendszer szervi elváltozásaival foglalkozó tudományág. A szervi elváltozás lehet akár biokémiai jellegű is, a jelenleg ismert kivizsgálási módszerekkel nem minden elváltozás detektálható. Az idegrendszer károsodása lehet elsődleges, illetve más szervek károsodásának a következménye is.

Az idegrendszer az egész testet behálózza, irányítja az összes testi működést, ezért a neurológus szakember különféle panaszok kezelésében segíthet: fájdalom (nyak-, hát-, fejfájás); gyengeség és remegés; akaratlan mozgások; leküzdhetetlen lábmozgás; járászavar; izomfeszülés és izommerevség; zsibbadás; alvászavarok (nehéz elalvás, túl sok alvás); ájulás és szédülés, stb.

Az idegrendszeri betegségeknek több csoportja is ismert, a leggyakoribbak:

  • agyi vérkeringés zavarai
  • fejfájások, neuralgiák
  • neuropátiák
  • gerinc- és gerincvelő betegségek (pl. porckorongsérv)
  • idegrendszer fertőző betegségei, stb.

Az egyik leggyakoribb neurológiai panasz a fejfájás. A görög mondás szerint a fájdalom „az élet csaholó, házőrző kutyája”, vagyis védő szerepe van, de ha meghatározza az életünket, akkor egyben lehetetlenné is teszi azt. Megkülönböztetünk elsődleges (primer) fejfájást, amelynek nincs fizikai oka és másodlagos (szekunder) fejfájást, amelynek kiváltó tényezője ismert – pl.: betegség, másnaposság, fejsérülés. Az elsődleges fejfájáson belül több csoport különíthető el: migrénes, tenziós, cluster és egyéb – pl. hideginger-fejfájás, a szexuális aktivitáshoz köthető fejfájás.

A fájdalomcsillapító gyógyszerek szedése hosszútávon okozhat fejfájást. A probléma hatékony kezeléséhez elengedhetetlen a fejfájás típusának tisztázása, amelynek első lépése a neurológus szakemberrel történő konzultáció.

A kezeléseknél sok esetben az életmód tanácsadás, lelki megerősítés is fontos szempont a gyógyuláshoz.