Úgy tűnik, hogy a madárdalok hallgatása pozitív és jelentős hatással van a mentális egészségre és a hangulatra – derül ki egy kutatásból.
Háttér
A kutatók megállapították, hogy azoknál az embereknél, akik madáréneklésről készült felvételeket hallgattak, jelentősen csökkent a szorongás és a paranoia. Ezzel szemben a kutatók azt is megállapították, hogy a közlekedési zajok, köztük az autómotorok, a szirénák és az építkezések hangjait tartalmazó felvételek fokozták a depressziós állapotokat.
Az eredmények azt sugallják, hogy érdemes lehet megvizsgálni a természetes hangok, például a madárének célzott alkalmazását klinikai környezetben – például kórházi várótermekben vagy pszichiátriai környezetben. Ha valaki könnyen hozzáférhető beavatkozást keres a szorongás csökkentésére, a madáréneklés hangfelvételének meghallgatása remek lehetőség lehet.
A természet nyugtató hatása
A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálják, hogyan hat a fizikai környezet az agy és a mentális egészségre. Lényegesen több kutatás vizsgálja a fizikai környezet vizuális tulajdonságait, de az auditív területet kevésbé kutatják, bár a természettel való interakciók jótékony hatásait jól tanulmányozták.
A szorongás és a paranoia sok embernél tapasztalható, még ha nem is tudatosul bennük, hogy ezeket az állapotokat élik át. A kutatás azt vizsgálta, hogy a természet jótékony hatásai is befolyásolják-e ezeket az állapotokat. Elméletileg a madarak reprezentálhatják a természetes és létfontosságú környezetet, ez pedig a természet pozitív hatásait közvetíti a madárdal hallgatóira.
Egy korábbi tanulmány a természet és a városi hangzásvilág viszonyát hasonlította össze, és kimutatta, hogy a természeti hangzásvilág javította a résztvevők kognitív teljesítményét, de nem javította a hangulatot. A jelenlegi vizsgálat a különféle hangképeket használt, és nemcsak a gondolkodásra és az általános hangulatra, hanem a paranoiditásra is összpontosított.
Módszer
A kutatók azt feltételezték, hogy a madárcsicsergésnek nagyobb jótékony hatása van a hangulatra és a paranoiára, valamint a kognitív teljesítményre, mint a közlekedési zajnak. Azt is megvizsgálták, hogy a madárfajok vagy a zajforrások nagyobb vagy kisebb változatossága a hangzásvilágon belül releváns tényező lenne-e a hatások modulálásában.
A kutatók egy crowdsourcing platformról toboroztak résztvevőket (n = 295). A résztvevők átlagéletkora a 20-as évek vége felé volt (az SD-k 6,30-7,72 között mozogtak), és nagyobb volt a férfiak aránya a nőkhöz képest. A részvételhez a résztvevőknek nem kellett mentális betegséggel, hallásproblémákkal, kábítószer/gyógyszerfogyasztással vagy öngyilkossági gondolatokkal/hajlamokkal rendelkezniük.
Az érdeklődésre számot tartó eredményeket (hangulat, paranoia, kognitív teljesítmény) a hangzásvilágnak való kitettség előtt és után mérték, és minden hangzásvilágnak volt egy alacsony és egy magas változatosságú változata. Ez több olyan elemzést eredményezett, amelyek kétféle hangot (madárdalok vs. közlekedési zaj) × kétféle változatossági szintet (alacsony vs. magas változatosság) és két időpontot (expozíció előtti vs. utáni) hasonlítottak össze.
A hangoknak való kitettség 6 percig tartott, majd megkérték őket, hogy (egy 0-100-as vizuális skálán) jelezzék, mennyire változatos/monoton, szép és kellemes hangzásvilágot érzékeltek.
Folytatás következik.
