A nők szexuális problémáival csak az elmúlt 50 évben kezdtek igazán foglalkozni a szakemberek, de a nőkről mindmáig kevesebbet tudnak, mint a férfiakról. Úgy tűnik, hogy az általánosan használt bölcsesség, miszerint a nők legfőbb erogén-zónája az agya, valóban igaz. A szexuális aktus szakaszai (vágy, izgalmi állapot, orgazmus és ellazulás) a nőknél kevésbé választhatók szét, inkább circulális viszonyban vannak egymással, így nem csoda, hogy bármelyik zavara maga után vonhatja a másikét – és fordítva.
Az bizonyított, hogy a nők arra vágynak, hogy rájuk vágyjanak, így a legfőbb motiváció a szexre az intimitás, az érzelemteljesség, jó kapcsolat. Ezek fontosabbak a nők számára a jó szexhez, mint a hormonális vagy akár szervi adottságok.
A vágy a „lélekben” vagyis az agy érzelmi központjában jön létre, majd a gerincvelőn, a testi idegeken keresztül a nemi szervek vérbőségéhez vezet, izgalmat és a hüvely nedvesedését váltja ki. Bármely ponton történhet zavar, amelynek következtében nem lesz kellően izgatott a nő, az elégtelen-nedvesedés pedig, nehezíti a behatolást – súlyos esetben akár lehetetlenné is teszi –, és szeretkezés közben kellemetlen, fájdalmas érzést okozhat mindkét partner számára. Ez természetesen visszahat a nőkben a szexuális vágyra is, csökkenti azt. Régebben ezt nevezték a sokszor emlegetett frigiditásnak, amely tehát a tévhittel ellentétben nem elsődlegesen a nemi vágy hiányát, hanem az izgalmi fázis zavarát, a nedvesedés elégtelenségét jelenti.
Jó szeretkezéshez elegendő mennyiségű, és az együttlét fenntartható nedvesedésre van szükség. A női szexuális izgalom fogalmát ma a tudomány két csoportra osztja: szubjektív izgalom és nemi szervi izgalom. Az első jelenti a „felhúzottság”, izgatottság, örömérzés megélését bármiféle szexuális stimulus (simogatás, vizuális élmény) hatására az agyban. Ennek zavara esetén a nő nem érez belső izgatottságot, de nedvesedés jelentkezhet a hüvelyben. A második esetben a nemi szervek vérbősége és a hüvely nedvesedése alakul ki. Ha ezzel van probléma, a nők minimális vagy hiányzó nedvesedést, és simogatáskor a nemi szerv csökkent érzékenységét panaszolják. Kombinált (nemi szervi és szubjektív) izgalom zavara esetén, a panasz mindkét komponens zavarát érinti. Sem belső izgalom, sem elegendő nedvesedés nem tapasztalható.
A nők izgalmi zavara gyakori. Előfordulását a világon a felmérések 7-49% között teszik, átlagosan 13-24%-os gyakorisággal számolhatunk. Vannak adatok, amelyek szerint az életkor előrehaladtával a probléma gyakoribbá válik, főleg az 50. életév fölött. De a kamaszok is veszélyeztetettek lehetnek, mert az izgalomhoz kellő ingerre (gyakorlatilag előjátékra) van szükség, amelyben akkor a fiúk még tapasztalatlanok, a lányokat pedig, esetleges szorongásaik gátolják.
A női izgalom problémája multifaktoriális, vagyis többféle ok állhat a hátterében. Ezek lehetnek biológiai, motivációs, kapcsolati, lelki és kognitív természetűek.
Biológiai faktorok | Lelki faktorok |
|
|
Nedvesedési probléma
A hiányos nedvesedés kezelése két fő lehetőséget jelent. Ha hormonális oka van (jellemzően klimax), akkor hormonkezelés egyénileg megfontolható, de veszélyei miatt erősen vitatott. Egyedül a sebészetileg kiváltott klimax esetén bizonyítottak pozitív hatásai.
Ma a legeredményesebb és legmegbízhatóbb megoldást a helyi síkosítók jelentik. Vannak olyan termékek is, a helyileg kiváltott vérbőség és meleg-érzés révén a nemi szervek érzékenységét így az orgazmus-készséget is növelik. Alkalmazásukat szélesíti a jelenleg „divatos” anális-szex, illetve az elég gyakori távkapcsolatok, ahol az együttlétek gyakran egy-két napra sűrűsödnek, és a maratoni szeretkezés az egyébként problémamentes nedvesedés fenntartását is megnehezíti.
Tehát miért használjon síkosítót a pár:
- Ha a nőnek valamilyen ok miatt nedvesedési problémája van, annak megoldására;
- A körülmények, illetve csupán a változatosság és a szexuális élmény fokozása céljából;
- Biztonságos, szövődménymentes.