A jó szexuális élet egyértelműen bizonyított pozitív hatással bír rövid- és hosszabb távon egyaránt az egyén testi-, lelki egészségére, valamint a párkapcsolatra is. Sokkal kevesebb szó esik arról, hogy az orgazmus negatív szövődményeket is jelenthet. Az előző cikk folytatása a Dhat szindrómával és a poszt orgazmusos betegséggel (POIS).
A szexuális öröm veszélyei 2. Olvass tovább »
A jó szexuális élet egyértelműen bizonyított pozitív hatással bír rövid- és hosszabb távon egyaránt az egyén testi-, lelki egészségére, valamint a párkapcsolatra is. E témában sok kutatás és új adat jelenik meg folyamatosan feltárva ennek biológiai és pszichológiai hátterét. Sokkal kevesebb szó esik arról, hogy az orgazmus negatív szövődményeket is jelenthet.
A szexuális öröm veszélyei 1. Olvass tovább »
Karácsony és szilveszter az év legcsodálatosabb időszaka. Már októbertől karácsonyi énekek és díszítések árasztanak el bennünket, minden ezen napok fantasztikus voltáról és a csillogásról szól. Várva várjuk ezt az örömteli, fantasztikus időszakot, vagy mégsem? Talán ez nem mindenkinek annyira csodálatos…
Lehetünk lehangoltak az ünnepek alatt? Hogyan küzdjünk meg ezzel? Olvass tovább »
„Helathy mind, helathy life” – ez a mottója a mai gondolatfuttatásnak. A test tréningjéről sok cikkünk jelent már meg, és a sport kiemelkedő hatását az agyra, a lélekre is hangsúlyoztuk. A holisztikus szemléletben azonban ugyanúgy ki kell emelni a lélek tréningjét is. Mit tehetünk azért, hogy az elménket és a hangulatunkat is folyamatosan karbantartsuk?
Egészséges elme, egészséges élet… Olvass tovább »
Bizonyos helyzetekben, állapotokban mindannyian szorongunk. Aki nem, attól a Jó Isten mentsen meg minket, mert ők a pszichopaták. A szorongás tehát az élet velejárója, jelzi, hogy valamiféle veszély van. Van azonban, amikor nem valódi jelzőfunkciót tölt be, hanem álriasztás történik és/vagy uralkodója lesz az életünknek.
Szorongás… betegség vagy állapot? Olvass tovább »
A szerelmeskedés dinamikája körül ma is sok legenda és tévhit kering. Elég tipikus, hogy a férfiasság két alapvető mércéjét a munka és a szexuális teljesítmény jelenti. Szexológiai szakértőként leginkább arról kérdeznek, milyen hosszú kell, hogy legyen a hímvessző, hogyan növelhető az, és meddig kell, tartson a szeretkezés. Ez utóbbinál is sokan azt hiszik, hogy a minél hosszabb, annál jobb.
Kié a kontroll? Olvass tovább »
Újabb önjelölt prófécia jelent meg a monogámia megkérdőjelezése egén. A fenti címmel az Elle magazinban, s ajánlotta az olvasók figyelmébe Alain de Botton filozófus 2014-ben megjelent „Hogyan gondolkodjunk másképp a szexről?” című könyvét. Más ismertetésekhez hasonlóan hangsúlyozzák a formabontó, merész állásfoglalást, amely tabukat döntöget e témában.
„Köszönöm, hogy megcsaltál!” ?? Olvass tovább »
Terhes nők és kismamák, ha kiszámíthatatlanul, vagy erős érzelmi töltéssel reagálnak, gyakran kapják meg, hogy „ja, a hormonok…”. Bár van benne igazság, de mindig van egy kis lesajnálás a kommentárban. Pedig a hormonok rengeteg pozitív változást is előidéznek a várandós nők és kismamák agyában. Nekik köszönhető, hogy az anyában felerősödik a gondoskodásra, törődésre és aggódásra való hajlam, és hogy képesek mindent alárendelni a baba igényeinek.
A hormonok az agyunkra mennek Olvass tovább »
A témában leírt két előző cikkel a sport egészség-megőrző és –fejlesztő (bizonyított) hatására akartam irányítani a figyelmet: nem csak a testi, de a lelki, sőt az agyi (memória, tanulás, stb.) funkciók is javíthatók általa. Anélkül, hogy kényszeresen fejtegetném a témát, az esetlegesen fennmaradt kérdőjelekhez fűznék néhány szót.
Lábjegyzet a „Sportoljak, de mit, mikor?” cikkhez Olvass tovább »
Az előző cikkben leírtak alapján remélhetően sokakban erősödött a „sportolni érdemes” attitűd. Hangsúlyozom, hogy a pozitív hatások nem a versenysportokra vonatkoznak. Hogy ne legyek egyoldalú, az erős kontakt-sportok (pl. jéghoki, kézilabda, boksz) a traumák miatt valóban negatív, krónikus idegrendszeri hatással is járhatnak. Az atlétika pedig egyes emberekben fokozhatja az asztma kockázatát.
Sportoljak, de mit, mikor? – 2. rész Olvass tovább »
