Bevezető
A szérum-húgysav nagyon magas szintje 15%-kal alacsonyabb kockázattal jár a felnőttkori depresszió kialakulására egy új tanulmány szerint, mint az alacsony szint. A szervezetben a purinok lebontásakor keletkező szérum-húgysav 315,20 μmol/l-nél nagyobb koncentrációban bizonyult védő hatásúnak.
Módszer
Ez a keresztmetszeti vizsgálat több mint 37.000 résztvevő (51% nő; átlagéletkor 48 év; 9% depresszióban szenvedett) adatait tartalmazta az USA 2005 és 2020 közötti Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felméréséből.
A Patient Health Questionnaire-9 ≥ 10-es pontszámát depresszió diagnózisára utalónak tekintették. A szérum húgysavszintet a standard biokémiai profilból nyerték a laboratóriumi adatokban.
A teljesen kiigazított elemzés figyelembe vette az olyan tényezőket, mint a nem, az életkor, a faji/etnikai hovatartozás, az iskolai végzettség, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a BMI, a szérum kreatinin-szint, valamint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség jelenléte.
Eredmények
A depressziós csoportban szignifikánsan alacsonyabb volt a szérum húgysav átlagszintje a depresszió nélküli csoporthoz képest (317,7 vs. 323,3 μmol/l; P < .001).
A teljesen kiigazított modellben a legmagasabb húgysavszintű (≥ 350,9 μmol/L) csoportban szignifikánsan csökkent a depresszió kockázata a legalacsonyabb szintű csoporthoz képest (≤ 279,6 μmol/L; OR, 0,85; P = .002). Ezek az eredmények még az olyan zavaró tényezők, mint az étrend és a gyógyszerhasználat korrigálása után is konzisztensek voltak (P = .03).
A húgysavszint megközelítőleg lineáris negatív korrelációt mutatott a depresszió kockázatával (P a nemlineárisra = .4). A 315,20 μmol/l feletti koncentrációnak potenciálisan védő hatása volt a depresszió előfordulása ellen (P összességében = .02).
A magas húgysavszint védő hatása kifejezettebb volt a dohányosok (OR, 0,69; P a kölcsönhatásra = .003) és a mérsékelt fizikai aktivitású egyének esetében (OR, 0,70; P a kölcsönhatásra = .001).
A gyakorlatban
Az alacsony szérumhúgysavszintű felnőttek esetében figyelmet kell fordítani a depresszió megelőzésére és kezelésére. További klinikai és kísérleti vizsgálatokra van szükség a lehetséges ok-okozati összefüggések igazolására – hangsúlyozta a tanulmány.
