A mértékkel alkoholt fogyasztó embereknél nagyobb a korai halálozás kockázata, mint az absztinenseknél? Évekig úgy tűnt, hogy mérsékelt alkoholfogyasztásnak egészségmegőrző hatása van. A közelmúltban azonban a tudósok rámutattak néhány olyan tanulmány hibáira, amelyek e következtetésekhez vezettek. Ezzel egyidőben a közegészségügyi figyelmeztetések is megszaporodtak, miszerint nem biztos, hogy létezik biztonságos alkoholfogyasztási szint.
A vizsgálat
Most egy újabb kutatás elemzése is erre az újabb következtetésre utal, vagyis arra, hogy a mérsékelten ivó emberek nem feltétlenül élnek tovább, mint azok, akik tartózkodnak az alkoholtól. A legújabb eredmények azért fontosak, mert a kutatók mélyen beleásták magukat olyan emberek adataiba, akik korábban ittak, de később – esetleg egészségügyi problémák miatt – abbahagyták.
Az eredményeket ebben a hónapban a Journal of Studies on Alcohol and Drugs című folyóiratban tették közzé. A következtetésük kulcsa, miszerint az alkoholfogyasztás nem függ össze a hosszabb élettartammal.
A tanulmányhoz a kutatók a „kis mennyiségű alkoholfogyasztást” úgy definiálták, mint heti egy ital és napi legfeljebb két ital közötti fogyasztást. Amikor a kutatók gondosan kizárták azokat az embereket, akik korábban ittak, és csak azok adatait vették figyelembe, akik 55 évesnél fiatalabbak voltak, amikor bekapcsolódtak a kutatásba. Az absztinensek és a kis mennyiségű alkoholt fogyasztók esetében hasonló volt a korai halálozás kockázata. Amikor azonban a korábbi ivókat is bevonták az absztinensek csoportjába, úgy tűnt, hogy a kis mennyiségű alkoholt fogyasztóknál csökkent a halálozás kockázata.
Eredmények
Összességében az állapítható meg, hogy az eddigi vizsgálatok eredményei nem egyértelműek. A zavart valószínűleg a vizsgálatok metodikájának hibái (szelekciós torzítás) okozták, miszerint a vizsgált minta nem tükrözte a populáció sajátosságait. Így további, jobban tervezett kutatásokra van szükség. Az életkori szelekciós torzítással járó tanulmányok félrevezető pozitív egészségügyi összefüggéseket hozhatnak létre. Ezek a torzítások áthatják az alkohol-epidemiológia területét, és összezavarhatják az egészségügyi kockázatokról szóló kommunikációt.
A jövőbeli kutatások javítására szólítottak fel, hogy jobban értékeljék az egészségi állapotot befolyásoló ivási szinteket, és azt is megjegyezték, hogy egyik feltáró elemzésük azt sugallta, hogy mélyebbre kell ásni más külső változók, például a dohányzás és a társadalmi-gazdasági státusz hatásainak vizsgálatában.
