Bevezető
A meditáció nem csupán a lelki béke záloga, de számos kutatás igazolta már, hogy lassíthatja az agy öregedését, és segíthet csökkenteni a demencia kockázatát. Egy új vizsgálat szerint a meditációt kísérő tudatos légzéssel akár olyan biológiai markerek is befolyásolhatók, amelyek az Alzheimer-kór kockázatával is kapcsolatba hozhatók.
Módszer
Az Alzheimer-kór egyik ismert jellemzője az amiloid béta plakkok felhalmozódása az agyban. Ezek a plakkok a sejtek aktivitásának normális melléktermékeként képződő peptidekből jönnek létre, ha azok nem ürülnek ki a szervezetből, és összetapadva megzavarják az agyműködést.
Az amerikai kutatók arra keresték a választ, hogy összefüggésben van-e a meditáció közbeni légzés ritmusa az amiloid béta szintjével. A vizsgálatba 108 egészséges fiatal résztvevőt vontak be, mert nem akarták hogy az életkorral összefüggő betegségek befolyásolják az eredményt.
A résztvevőket 3 csoportba osztották: (1) lassú légzéssel végezte a meditációt, (2) normál légzéssel végezte a meditációt, (3) kontroll csoport. A 2 aktív csoport naponta 2 x 20 percig végezte az előírt meditációt, miközben a kutatók elemezték a pulzusszám adatokat.
Eredmények
A lassú légzést folytató csoportnál a gyakorlatok során nagy pulzusszám-ingadozást tapasztaltak. Ez arra utal, hogy ők sikeresen aktiválták a paraszimpatikus idegrendszerüket. A kísérlet előtt, majd egy héttel később is vért vettek minden résztvevőtől, és jelentős különbséget találtak.
A lassú légzést végzőknél jelentősen csökkent az amiloid béta szint. Ez feltehetően annak a következménye, hogy a légzésen keresztüli paraszimpatikus aktiváció megváltoztathatja az amiloid fehérjék termelődését, vagy hozzájárulhat a kiürülésükhöz.
A normál légzést végzőknél emelkedett az amiloid béta szint. A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a meditációhoz szükséges mentális figyelem fokozhatja a fiziológiai izgalmat a kezdők esetében. A figyelem fenntartására irányuló erőfeszítés pedig serkenti a noradrenalin felszabadulását, ami viszont előidézi az amiloid béta termelődését.
A gyakorlatban
A szakemberek óvatosságra intenek az eredményeik értékelésekor. Kiemelik, hogy a vér amiloid béta szintjének csökkenése önmagában nem garantálja az Alzheimer-kór kockázatának csökkenését. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kutatásban résztvevők fiatalok és egészségesek voltak. Így nem ismert, hogy ugyanezek az eredmények lennének-e idősebbeknél vagy kognitív károsodásban szenvedőknél.
Ráadásul, a vérben mért amiloid béta szint nem feltétlenül jelenti azt, hogy az agyban is ugyanaz történik. Hosszú távú vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy kiderüljön tartósan fennállnak-e ezek az előnyök.
