A tanulmányban a szaglóérzékelést és annak egészségügyi vonatkozásait vizsgálták, különös tekintettel a mentális egészségre és a test-agy kommunikációra. Bár nem kizárólag a buborékokra összpontosítottak, elismerték annak szagló ingerületként betöltött szerepét.
Buborékképződés
A pezsgőitalok pezsgése az oldott CO2-ből ered, kialakulásuk azonban külső tényezőktől is függ. Egy nyomás alatt lévő palackban, például a pezsgőben 12 liter CO2 marad oldva. De amint a palackot kinyitják, és a nyomás csökken, a gáz visszatér gáznemű formájába, és buborékok keletkeznek a pohárban.
Érdekes módon a buborékképződést az üvegfelületen lévő szennyeződések, például por, mikroszálak és mikrorepedések váltják ki, amelyek a buborékoszlopok magképződésének és kialakulásának pontjaként szolgálnak. Ha egy tökéletesen tiszta, sima pohárba öntenénk egy szénsavas italt, lehet, hogy egyáltalán nem látnánk buborékokat.
Ezeknek az italoknak a varázsa a CO2 azon képességében rejlik, hogy mind az öt érzékszervet megmozgatja. A buborékok megragadják a figyelmünket, mivel megelevenítik a folyadékot, élettel telivé és dinamikussá téve azt – ellentétben a mozdulatlan, sima italokkal. A hallásunkat is stimulálják – a pezsgősdugó pukkanása, a doboz kinyílásának sziszegése és a pohárban felszálló buborékok pezsgő hangja mind hozzájárulnak az érzékszervi élményhez.
Érzékszervi stimuláció
A buborékok többet tesznek annál, mint hogy lenyűgöző látványt és hangot nyújtanak.
A buborékok az orrunkat is stimulálják, mert minden egyes alkalommal, amikor egy buborék befejezi a felemelkedést és kipukkad az ital felszínén, a robbanása mikro-aeroszolok kivetülését váltja ki a levegőbe. Ezek ködként aktívan permetezik az illatos folyadék mikrocseppjeit az orrlyukak felé, és 10-szeresére növelik a levegőben lévő illatok elpárolgását. Ez a túlzott érzékszervi ingerlés közvetlenül aktiválja az agyunkat, és 10-szeresére növeli az érzett intenzitást. A jelenség funkcionális MR vizsgálattal igazolható.
A CO2 szintén irritáló gáz, amely ugyanazokat a receptorokat stimulálja, mint a mustár – ezért csíp.
A tranziens receptor potenciál ankyrin 1 receptor, közismert nevén a mustárreceptor, érzékeli az irritáló vegyületeket, és szerepet játszik a fájdalomban és a gyulladásban. A szájban erősen kifejeződik a száj- és orrüreget beidegző agyideg idegvégződéseiben.
Amikor CO2-ben gazdag oldatnak van kitéve, ezek az idegvégződések aktiválódnak, és fájdalomjeleket továbbítanak az agyba. Ez a jelenség in-vitro tanulmányozható neurontenyészetek segítségével, ami lehetővé teszi a molekuláris kölcsönhatások pontos ellenőrzését és hatásuk közvetlen rögzítését.
Íz és textúra
A buborékok a textúrához is hozzájárulnak, habot képezve, amely vastagságot ad a nyelv és a szájpadlás között. Ezenkívül a CO2 aktiválja a nyelv savérzékelő sejtjeit is.
A szénsavas víz íze savasabb és frissítőbb, mint a szénsavmentes vízé? Ez a CO2 és a víz közötti kémiai reakciónak köszönhető, amely ízlelőbimbóink felületén hidrogénionokat hoz létre, amelyek enyhe savas ízt váltanak ki. Az egyszerű CO2-molekula egyedülálló módon képes hatni öt érzékszervünkre: Szaglás, ízlelés, tapintás, látás és hallás, azaz igazi multiszenzoros erősítő.
Megjegyzendő azonban, hogy ez az összetett hatás sajnos nem arányos az egészségre gyakorolttal. Egyszerűbben mondva, a buborékos italok lehet, hogy finomak, de kevésbé egészségesek!
