Intricate wireframe with dynamic ribbons in an abstract 3D composition.

AI vs. szakember, melyik a hasznosabb? (1) AI-pszichózis.

Bevezetés

A chatbotok intenzív használatához kapcsolódó pszichózis-szerű tünetekről szóló jelentések számának hirtelen emelkedése cselekvésre késztette a kutatókat, az orvosokat és a technológiai fejlesztőket. Sürgősen meg kell megérteniük, hogyan befolyásolhatják ezek az eszközök a pszichiátriai sebezhetőséget, és hogyan lehet a hatékonyan csökkenteni a AI-pszichózis kockázatát.

A jelenséget, amelyet gyakran „ChatGPT elmezavar” vagy „AI-pszichózisnak” neveznek, még mindig nem határozták meg pontosan. Nincs hivatalos diagnózis, és az empirikus adatok továbbra is szűkösek. Az esetleírások jellemzően grandiózus, paranoiás, vallási vagy romantikus témákat tartalmaznak.

A Bloomberg Law, a Los Angeles Times és más hírforrások által beszámolt több nagy horderejű perben azt állítják, hogy a chatbotokkal való hosszan tartó interakciók rontották szeretteik mentális egészségét, beleértve a téveszmék fokozódását, a mindennapi életből való kivonulást és az öngyilkosságot. Jelenleg nem ismert a pontos tünetleírás és az előfordulás gyakorisága sem.

 

Milyen mértékű a probléma?

A tanulmányok következetesen azt mutatják, hogy az emberek mélyen személyes szükségleteik kielégítésére fordulnak a generatív mesterséges intelligenciához. A Harvard Business Review 2025-ös jelentése szerint a terápia, a társaság és az érzelmi támogatás voltak a leggyakoribb motivációk.

A RAND adatai szerint a 18–21 éves fiatal felnőttek – a pszichózis kialakulásának csúcsidőszakában lévők – 22%-a kifejezetten mentális egészségügyi tanácsokért használja a csevegőrobotokat. A gyakori használat azonban nem egyenlő a klinikai kockázattal.

2025 októberében, a fokozódó figyelem közepette, az OpenAI közzétett névtelen belső adatokat, amelyek becsülték, hogy a ChatGPT milyen gyakran találkozik mentális egészségügyi vészhelyzetre utaló nyelvhasználattal. Egy átlagos héten a rendszer körülbelül 560 000 felhasználónál jelzett lehetséges pszichózis- vagy mánia-jeleket, és körülbelül 1,2 millió felhasználónál potenciális öngyilkossági szándékra utaló jeleket. A szakértők szerint az adatokat óvatosan kell értelmezni, mert ezek ugyanis automatizált mintázatfelismerést tükröznek, nem pedig klinikai diagnózisokat.

 

Kik vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve?

Egy kaliforniai kórházban alig néhány hónap alatt 12 olyan személyt kezeltek, akiknél a pszichózis-szerű élmények szorosan összefonódtak a chatbotok intenzív használatával. Ami ezeket a betegeket összekötötte, az a hosszan tartó, magával ragadó interakció az AI-vel volt, amelynek során több száz üzenetváltás zajlott le. Egy esetben a kvantummechanikáról szóló beszélgetés „normálisan indult, de végül szinte vallásos jelleget öltött”.

Számos esetben úgy tűnt, hogy a tünetek csupán néhány napos folyamatos mesterséges intelligencia használat után súlyosbodtak. Ez a folyamat eltér az első pszichotikus epizódoknál jellemzően megfigyelhető, fokozatosabb lefolyástól, amely gyakran hónapok alatt alakul ki. A Yale Egyetem egy nemrégiben készült tanulmánya kimutatta, hogy a pszichotikus tünetek általában lassan jelentkeznek a prodromális fázisban, és a korai változások és a teljes pszichotikus epizód között átlagosan körülbelül 22 hónap telik el.

 

Hogyan járul hozzá az AI a tünetekhez

Az LLM-ek nem gondolkodnak azon, hogy „Ki ez a személy, és hogyan kellene válaszolnom?” Ahelyett, hogy megkérdőjeleznék a hamis vagy veszélyes hiedelmeket, azt a választ adják, amely statisztikailag a legvalószínűbb, hogy a beszélgetés folytatódjon.

A Harvard Business School egy friss munkadokumentuma kimutatta, hogy sok népszerű társas chatbot érzelmileg manipuláló taktikákat alkalmaz – például bűntudatot, szegénységet vagy a lemaradás félelmét keltő jelzéseket –, amikor a felhasználók megpróbálják befejezni a beszélgetést. Ezek a „sötét minták” akár 14-szeresére is növelték a folyamatos interakciót.

A klinikusok számára annak megértése, hogy a csevegőrobotok hogyan tartják fenn a felhasználók figyelmét, segíthet felismerni, hogy a tervezési jellemzők hogyan ösztönözhetik a kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket merevebb vagy torzabb gondolkodásmódra.

 

Folytatás következik.

Scroll to Top