Bevezetés
Az American Heart Association Hypertension Scientific Sessions (HYP) 2025 konferencián bemutatott új adatok szerint azoknál a személyeknél, akik bizonyos antidepresszánsokat és béta-blokkolókat szednek egyszerre, csökken a szisztolés vérnyomás (BP) és nő a bradycardia kockázata.
A szív- és érrendszeri, valamint pszichiátriai betegségekben szenvedő betegek gyakran szednek egyszerre béta-blokkolókat és antidepresszánsokat, de ezek kölcsönhatása jelentősen megváltoztathatja a gyógyszerek szintjét, ezért cél az volt, hogy szisztematikusan számszerűsítsük ezeket a farmakokinetikai hatásokat.
Háttér
Egyes szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k) gátolják a CYP2D6 enzimet, amely kulcsszerepet játszik bizonyos béta-blokkolók metabolizálásában, és ez a gátlás a gyógyszerek magasabb plazmakoncentrációjához és a betegeknél a mellékhatások vagy a túlzott terápiás hatások nagyobb valószínűségéhez vezethet.
A kutatók wgy metaanalízisben 65, 20 évnél idősebb, depresszióval és magas vérnyomással egyidejűleg élő felnőttet követtek, akik béta-blokkolókat és antidepresszánsokat, például SSRI-ket/szerotonin-noradrenalin visszavétel gátlókat (SNRI-ket), duloxetint vagy bupropiont szedtek.
A kutatók a gyógyszer plazmakoncentrációjára, clearance-ére és a görbe alatti területre (AUC) vonatkozó adatokat vizsgálták, hogy értékeljék a gyógyszerkölcsönhatások hatásait. Összességében az antidepresszánsokat és béta-blokkolókat szedő betegeknél 15–20%-os csökkenés volt megfigyelhető a szisztolés vérnyomásban és 25%-os növekedés a bradycardia kockázatában.
Molekuláris szinten az SSRI-k és a CYP2D6-függő béta-blokkolók közötti kölcsönhatás esetén az AUC 2,55-szeresére, a maximális szérumkoncentráció (Cmax) 1,94-szeresére, a felezési idő pedig 1,94-szeresére nőtt, de a gyógyszer maximális koncentrációjának eléréséhez szükséges időben (Tmax) nem történt változás.
Folytatás következik.
