A pánikbetegség előfordulása 2-4 % a népesség körében, nőknél kb. 2-3-szor gyakoribb. A pánik elnevezés Pán görög pásztoristen nevéből ered, az ő hangja váltott ki pánik félelmet, menekülést a halandókban. A pánikzavar hirtelen fellépő (maximális intenzitását 10 percen belül elérő) intenzív félelem, amelyet legalább négy tünet kísér.
A korábbi cikkekben a szülés utáni depresszió rizikófaktorairól, tüneteiről és szövődményeiről írtunk. Összefoglalásként emlékeztetőül kiemelném a következőket: a szülés utáni depresszió az átlag népességben 15%-os gyakorisággal lép fel; házassági problémák, teljesítménycentrikus személyiség, problémás szülés és premenstruális szindróma megsokszorozza annak kockázatát, de legfőképp a korábban is észlelt depresszió. Szövődményei nemcsak az anyát, hanem a családot és a gyerek fejlődését is érintik.
Depresszió szülés után?! – szülés utáni depresszió (4) Olvass tovább »
Bizonyos tényezők fokozhatják a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát, de az átlag szülés után is 15%-os valószínűséggel fordul elő. Különös jelentőségét az adja, hogy a páciens és szoros környezetének szenvedésén túl meghatározó faktort jelent a gyermek magatartási és intellektuális fejlődésére.
Depresszió szülés után?! – szülés utáni depresszió (3) Olvass tovább »
A köztudatban az él, hogy a várandósság, a szülés és azt követően a baba gondozása a világon talán legcsodálatosabb időszak. Hogy lehetne ilyenkor depressziós valaki? A cikk előző részében bemutattuk a szülés utáni depresszió fogalmát, előfordulási gyakoriságát. Ebben a részben a tünetekről és a rizikófaktorokról lesz szó.
Depresszió szülés után?! – szülés utáni depresszió (2) Olvass tovább »
Életünk során mindannyiunkat kisebb-nagyobb mértékben érnek olyan élmények, amelyeket minden ember veszélynek él meg. Ezek lehetnek pl. földrengés, baleset, árvíz, egyéb katasztrófa helyzetek vagy hosszan tartó, rendkívüli életterhelések – pl. háború, gazdasági válság, munkanélküliség stb. A cikk előző részében a táplálkozási magatartás zavarait és a lelki-testi egyensúly megőrzését szolgáló stratégiákat mutattuk be, most az életminőség fejlesztése, boldogságfokozás témakörökkel fejezzük be a mentál-fitneszt.
Mentál-fitnesz, győzd le a stresszt! (4) Olvass tovább »
Életünk során mindannyiunkat kisebb-nagyobb mértékben érnek olyan élmények, amelyeket minden ember veszélynek él meg. Ezek lehetnek pl. földrengés, baleset, árvíz, egyéb katasztrófa helyzetek vagy hosszan tartó, rendkívüli életterhelések. A cikk előző részében a szorongásos betegségek és a depresszió részleteit tekintettük át, most a táplálkozási magatartás zavarai és a lelki-testi egyensúlyt szolgáló stratégiák témakörökkel folytatjuk a mentál-fitneszt.
Mentál-fitnesz, győzd le a stresszt! (3) Olvass tovább »
Életünk során mindannyiunkat kisebb-nagyobb mértékben érnek olyan élmények, amelyeket minden ember veszélynek él meg. Ezek lehetnek pl. földrengés, baleset, árvíz, egyéb katasztrófa helyzetek vagy hosszan tartó, rendkívüli életterhelések. A cikk előző részében stressz és szorongás témaköröket általánosságban tekintettük át, most a szorongásos betegségek és a depresszió részleteivel folytatjuk a mentál-fitneszt.
Mentál-fitnesz, győzd le a stresszt! (2) Olvass tovább »
A stressz az élet kiküszöbölhetetlen része, egy hirtelen fenyegető inger, amely az egyént megküzdésre készteti: harcolj vagy menekülj. Hatására az agyból jövő impulzusok a mellékvesekéregben hormonválaszt indítanak, amelyek hatására a pupilla kitágul, gyorsabban ver a szív, megemelkedik a vérnyomás, gyorsul a légzés, megfeszülnek az izmok stb., vagyis minden a maximális erőkifejés szolgálatába áll. A modern világban azonban ez a rendszer gyakran szinte folyamatos aktiválódásba kerül és „ál-riasztások” is beindíthatják.
Mentál-fitnesz, győzd le a stresszt! (1) Olvass tovább »
Ahhoz, hogy megérthessük a szexualitás örömét, nélkülözhetetlen, hogy ismerjük saját testünket. A meztelenség középkorban kialakult szégyellése, hosszú ideig akadálya volt ennek. Ma, amikor a betegségek megelőzése fontos szempont, egyre jobban lehet nyíltan beszélni a testről. Az anatómiai ismereteken túl, a működés ismeretében az első lépcső az önkielégítés. A petting a maszturbációt követő és az aktust megelőző szakasz a pszichoszexuális fejlődésben.
Beszéljünk őszintén a maszturbációról és a pettingről Olvass tovább »
A kamaszkorban alakulnak ki azok a szembetűnő testi különbségek, amelyek a nőies vagy férfias megjelenést hozzák létre. Ezek a másodlagos nemi jellegek. Lányoknál a legmeghatározóbb az emlő fejlődése, amely sokszor túlzott figyelmet – akár szorongást is – vált ki belőlük. Alig van kamaszlány, aki éppen elégedett lenne a melle alakjával vagy nagyságával.
A lányok nemi érése Olvass tovább »
