A szerelemről mindenki beszél, de teljességében csak nagyon kevesen élik át. A legtöbben a „van-e értelme az életnek” kérdésre a „szerelmet” válaszolják. De lehetünk-e egyfolytában szerelmesek? Ha a szerelem adja csak az élet értelmét, akkor sokszor életveszélyben lennénk. Ki-mit keres a szerelemben?
A szerelem „természete” (1.) Olvass tovább »
A kijárási korlátozás kapcsán felgyűlt tapasztalatok értékelése során számos trend kirajzolódott. Az egyik ilyen, hogy a kapcsolati és a lelki problémák előfordulása fokozott olyan családoknál, ahol kisgyermek(ek) vannak. További nehezítő tényező ilyen esetben, ha a gyermek iskoláskorú. Ilyenkor a szülők feladatai hatványozódnak, mert a saját home office munkájuk mellett kisebb gyerekeknél részben pedagógusi feladatokat is el kell látniuk.
Karantén gyerekekkel Olvass tovább »
A home office mint munkavégzési forma számos cégnél korábban is alkalmazott volt. Mégis, sokszor a vezetők és maguk a munkavállalók is mint juttatási formát tekintették. Alkalmazhatósága nagymértékben függ az adott feladattól és az azt végző munkatárs személyiségétől. Jelenleg azonban a „maradj otthon” felhívás részeként csaknem mindenkinek nyakába szakadt a home office.
Home office szabályok Olvass tovább »
A koronavírus világjárványra az otthonmaradás válaszát tudjuk közegészségügyi szempontból megfogalmazni. Vagyis, valami természetelleneset várunk el a nagyon is társasági lényektől. Miközben reméljük, hogy fékezzük a vírus terjedését, a háttérben terjednek másfajta kórságok, amelyek pusztítanak. A vírus hatására bekövetkezett csökkent szociális érintkezések után észlelt jelenségeket elemezve kiderült, hogy a szociális izoláció a halálozási veszélyt 29%-kal növeli.
A szociális távolságtartás véd a fertőzéstől Olvass tovább »
Egy szükségszerű izolált helyzetben senkinek sem könnyű megőrizni a lelki egyensúlyát. Védő tényezőt jelent egy jó párkapcsolat, de ez esetben is a szoros bezártság feszültségeket, konfliktusokat szül. A lelki egyensúly vesztésére veszélyeztetettebbek a magányosok, valamint, akiknek volt már hasonló problémája, vagy a családban előfordult lelki betegség. További szövődményt jelenthet az öngyógyításra való hajlam – dohányzás, alkohol.
A mentális egészség megőrzése izoláció idején Olvass tovább »
A motiváció jelenléte és foka fontos jellemzője a személyiségnek és az adott lelkiállapotnak – a korábbi részekben erről olvashattak. Arról számos tréning szól, a sikerhez-gazdagsághoz vezető út minél magasabb fokú motiváltságot igényel, s ezzel átfedésben fontos, hogy folyamatosan fenntartsuk a motivációnkat. Napjainkban divat is az állandó elfoglaltság…
Lustaság-depresszió-motiváció – 3. rész Olvass tovább »
A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, minden tényező beletartozik, amely cselekvésre késztet. A motívum maga a cselekvésre késztető belső tényező, pl. biológiai szükséglet, vagy társadalmi jellegű ösztönző hatás – elismerés. Alapvető törvényszerűsége, hogy az emberi szervezet egyensúlyra törekszik, így bármiféle helyzet, szükséglet, amely ezt veszélyezteti, cselekvésre késztet.
Lustaság-depresszió-motiváció – 2. rész Olvass tovább »
A bennünket körülvevő emberektől lépten-nyomon hallhatjuk: elvesztettem a motivációmat, semmi motivációm nincs. Talán, mi magunk is szoktunk ilyet mondani. A motiváció azoknak az erőforrásoknak az együttesét jelenti, amelyek a cselekedeteinket mozgatják. Folyamatos fenntartása nem könnyű – talán nem is szükséges. Megszűnése hátterében azonban olyan tényezők is meghúzódhatnak, amelyek súlyos lelki problémát rejtenek.
Lustaság-depresszió-motiváció – 1. rész Olvass tovább »
A halottak napja környékén sokan foglalkoznak az elmúlással. Az ünneptől függetlenül valamennyiünknek időről-időre szembesülnie kell a halállal: pl. hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség stb. Sokan azzal védekeznek a nyomasztó érzés ellen, hogy elnyomják, elfojtják azt. Ettől az érzés csak leválik a kiváltó októl és beárnyékolja lelkünket.
Alapvető szorongások – az elmúlástól való félelem Olvass tovább »
Többször fogalmazódik meg az a kérdés, miért van az, hogy vannak sportolók (gyakran épp a legjobb képességűek), akiket az edzéseken nem kell noszogatni. Vagy a mindennapi emberek közül egyesek miért érzik lételemüknek a mozgást, míg mások olyan lusták, hogy csaknem lehetetlenség rábírni őket bármilyen sportra. Vajon a végzet döntött arról, ki-melyik csoportba tartozzék? Vagy az egyén is tehet azért, hogyan élje le az életét?
Mennyire programozott a gyerek a „mozgásra”? Olvass tovább »
