A kókuszolaj népi gyógymódként szerzett hírnevét mára már számos klinikai kutatás támasztja alá. Érdemes lehet bőrhidratálóként és kiegészítő kezelésként alkalmazni, hiszen az adatok kiterjednek az antimikrobiális hatásra, a sebgyógyulásra, a száraz bőrre, az atópiás dermatitiszre és a koraszülöttek ápolására is.
Egy jól ismert olaj
A kókuszolaj zsírtartalmának körülbelül 90%-a telített triglicerid, a szűz kókuszolaj zsírtartalmának pedig körülbelül a fele laurinsav. A laurinsav származéka, a monolaurin, antibakteriális hatást mutatott a S. aureus és a S. epidermidis ellen, amelyek a bőr és az akne szempontjából releváns mikroorganizmusok. Ugyanezek az antimikrobiális és gyulladáscsökkentő tulajdonságok alapozzák meg a kókuszolaj hagyományos hajápolási felhasználását is: egy 2022-es szisztematikus áttekintés klinikai bizonyítékokat talált a hajtörés csökkentésére és a hajfertőzések kezelésére vonatkozóan.
Sebgyógyulás és a bőrbarrier támogatása
Állatkísérletekben a helyileg alkalmazott szűz kókuszolaj felgyorsította az epitelizációt, és növelte a kollagén és az elasztin mennyiségét a gyógyuló szövetekben – ez a sebgyógyulásra vonatkozó korai, preklinikai bizonyíték. Ettől függetlenül, emberi bőrön végzett vizsgálatokban a kókuszolajból nyert vegyületek növelték a bőrbarrier fehérjéinek – például a filaggrin és az involucrin – szintjét, miközben csökkentették a gyulladásos markerek szintjét; ezek a hatások a jobb nedvességmegtartáshoz és az irritációval szembeni ellenálláshoz kapcsolódnak.
Száraz bőr, összehasonlítható eredmények
Enyhe vagy közepesen száraz bőr esetén a kókuszolaj körülbelül ugyanolyan hatékony, mint az ásványi olaj, és biztonsági profilja is hasonló, így ésszerű választás azoknak a betegeknek, akik egy megszokott hidratáló krémet részesítenek előnyben.
Atópiás dermatitis
Egy 117, enyhe vagy közepesen súlyos atópiás dermatitiszben szenvedő gyermek bevonásával végzett, 8 héten át tartó, randomizált, kettős-vak vizsgálatban a helyileg alkalmazott szűz kókuszolaj a SCORAD-érték, a transepidermális vízveszteség és a bőr kapacitása tekintetében jobb eredményeket ért el, mint a ásványi olaj. Az atópiás dermatitiszre vonatkozó tanulmányok egy külön áttekintése szerint a vizsgált olajok közül a kókuszolaj teljesített a legjobban az ásványi olajhoz képest. Egy másik, nem kifejezetten az atópiás dermatitiszre irányuló vizsgálatban kiderült, hogy a kókuszolaj az olívaolajnál hatékonyabban csökkentette a S. aureus kolonizációját.
Újszülöttek és koraszülöttek bőre
A kókuszolajat újszülötteknél is vizsgálták. A nagyon alacsony születési súlyú csecsemőknél csökkentette a bőrön keresztüli vízveszteséget anélkül, hogy növelte volna a bakteriális kolonizációt. 72 nagyon koraszülött csecsemő esetében a kezelés kivitelezhető és biztonságos volt, a bőr állapota stabil maradt, szemben a kontrollcsoportban tapasztalt romlással. Egy nagyobb vizsgálatban – amelyben 1 146 csecsemő kapott kókuszolajat, míg 1 148-nak csak masszázst adtak – a kókuszolajat kapó csecsemők bőre érettebbé vált, jobb idegfejlődési pontszámokat értek el, és kevesebb apnoe- és hipotermia-eset fordult elő náluk.
Összegzés
A kókuszolajról érdeklődő betegek számára a legjobban alátámasztott alkalmazási terület a bőrápolás, nem pedig az „mindenre gyógyír” jellegű állítások. Úgy tűnik, hogy leginkább hidratálóként és kiegészítő kezelésként hasznos, a legerősebb humán adatok a száraz bőr, a gyermekkori atópiás dermatitisz és az újszülöttkori bőrápolás területén állnak rendelkezésre.
