Mentális betegségek és táplálkozás (2.)

A pszichiátria figyelme csak mintegy 5 éve kezd a táplálkozás és a lelki egyensúly kapcsolatára irányulni. Pedig azt régóta tudják a szakemberek, az agy konyhájában dől el az, hogy mennyire vagyunk lelkileg egyensúlyban, milyen a hangulatunk, energiaszintünk. A cikk első részében a mediterrán diéta és a lelki egyensúly kapcsolatát mutattuk be. A második részben a bélben lévő baktériumok összességéről írunk, amelyek alapvető szerepet játszanak az immunitásunkban.

A bélben lévő baktériumok összessége, az ún. mikrobiom, alapvető szerepet játszik az immunitásunkban, ezáltal a gyulladásos folyamatok szabályozásában. Vannak kutatások, amik azt mutatják, hogy ha a bélflóra egyensúlyban van (vagy visszaterelhető abba az állapotba), akkor sok betegség megelőzhetővé válik. Több szakember hangsúlyozza, hogy túl egysíkú a mai táplálkozás, és erősen eltér attól, ahogy azt az ősember gyűjtögető, vadászó életmódja azt meghatározta. A kevesebb-féle baktériummal való találkozás szegényesebb mikrobiomot eredményez, ami sebezhetővé tesz a civilizációs betegségekre.

A bélflóra egyensúlyfelborulása nehezebben következne be, ha sokfélét ennénk, és főleg ún. lombdiétát tartanánk. Ez utóbbi gyümölcsök, zsenge levelek, kevés fehérje fogyasztását jelenti. Az ennek kapcsán hangsúlyozott alaptétel, miszerint táplálékigényünk 6-8 millió év alatt lényegében nem változott, így a legegészségesebb életmód a szigorú lombdiéta lenne. Magam részéről ezt túlzásnak vélem, hiszen az evolúció folyamatos fejlődést kíván meg, de a gyakorlatban is nehezen tartható, hogy minden elfogyasztott ételünket magunk termeljük meg.

Az viszont célszerű, ha minél változatosabban étkezünk, és tartózkodunk túlzott tartósító- és ízfokozó szerek fogyasztásától. Egyértelmű, hogy a lelkiállapot és az agy nem kezelhető önmagában, hanem az egész szervrendszerünk részeként. Kiemelten szoros kapcsolat van az agy és a bélrendszer között, számos úton képesek egymás működését befolyásolni. Igen gyakori, hogy a szorongás és a depresszió valamilyen gyomor vagy bélbetegség alapjául szolgál. Másrészt, a tápcsatorna betegségei esetében gyakoribbak a pszichés problémák. A bél/agy tengely speciális figyelmet igényel a különböző betegségek kezelése során.

Az immunrendszer markereinek eltéréseit, amelyek döntően a bélrendszerhez kötődnek, több esetben igazolták depressziós- és skizofrén betegeknél vagy olyanoknál, akik öngyilkosságot kíséreltek meg. Ebben a jelenségben fontos módosító szerep jut az adott egyén genetikai alkatának is. Érdekesség, kb. 1 évtizede már leírták, hogy a tavasszal fogant gyerekek fogékonyabbak a pszichiátriai betegségekre. Ez az időszak pl. az influenza és egyéb fertőző betegségek „szezonja”. Ez azt sejteti, hogy a mentális betegségek létrejöttében a genetikai hajlam mellett a fertőzésekre adott immunválasz eltérései is szerepet játszanak.

A lelkiállapotunkat tehát a gének és a környezet kölcsönhatása koordinálja, amelyben a védekezőképességünknek egy fontos kulcsa minden síkon az immunrendszer. Ez határozza meg a lelki harmóniánkat/zavarunkat, amelyért az elfogyasztott ételek is felelősek.

 

IDE KATTINTVA VEGYE FEL VELÜNK A KAPCSOLATOT

Bejelentkezési telefonszám: +36 30 509 9677(munkanapokon 9:00-19:00 óra között)

 

Írjon hozzászólást