A cikk előző részében bemutattuk az új kutatás hátterét. Az emberpróbáló események, a megrázó történések mostanra kimutathatóan befolyásolják a szívünk, egészségünk állapotát. A kutatások szerint az összetört szív szindróma sokkal nagyobb arányban érinti a nőket, mint a férfiakat, mivel teljesen máshogy reagálnak az érzelmi stresszre.
Módszertan
A kutatók a TC diagnóziskóddal ellátott felvételeket jelölték meg. Összességében 39.984 szindrómás személyt azonosítottak, ami a 2016-2020 közötti időszakban összesen 199.890 amerikai felvételre becsülhető, ami körülbelül 40 000 felvételt jelent évente ebben az országban. Ez nem egy óriási szám; évente körülbelül 600.000 felvételt végeznek akut szívinfarktus miatt, de ritkának sem mondható.
A nők sokkal nagyobb valószínűséggel szenvedtek TC-ben, az összes eset 83%-a nő volt. A prevalencia enyhe növekedése mutatkozik, de semmi drámai, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az adatok utolsó éve a COVID-járvány kezdetére esik. Ha az előfordulást korcsoportokra bontjuk, akkor érdekes kockázatnövekedést láthatunk az életkor előrehaladtával: 45 éves kor után a kockázat majdnem megduplázódott. Azt feltételezzük, hogy az ösztrogén védő szerepet játszhat ebben a betegségben, tehát a menopauzával megnövekedik a kockázat.
Eredmények
A szerzők összehasonlítják a TC-vel kórházba került betegek kimenetelét a TC nélküli kórházba került betegek kimenetelével. Nem meglepő, hogy például a kardiogén sokk 12-szeres kockázata van az általános fekvőbeteg-populációhoz képest. A TC-s betegek 6,58%-a halt meg a felvétel során. Ez a háttérben a kórházban lévő összes többi beteg 2,4%-os arányával szemben körülbelül háromszoros halálozási kockázatnövekedést jelent.
A TC-ben szenvedő férfiak azonban sokkal nagyobb valószínűséggel haltak meg, mint a nők: a halálozási arány 11,2% volt, szemben a nők 5,5%-ával. Ez az idő múlásával szintén növekedett. Az eltérésre nincs egyértelmű magyarázat. A férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakult ki az állapot fizikai, nem pedig érzelmi stressz hatására, és ez megváltoztathatja a kockázati profilt. Másik lehetőség, hogy ez egy „makacs férfi” jelenség; a férfiak talán kevésbé hajlamosak kórházba menni, ha a tünetek enyhék. Így, ha mégis kórházba kerülnek, rosszabb állapotban vannak.
A gyakorlatban
Gyakran megfeledkezünk arról, hogy mély kapcsolat van elménk, érzelmeink és testünk között, és ez a kapcsolat nem pusztán szubjektív. A Takotsubo-kardiomiopátia potenciálisan halálos betegség, a súlyos szívroham minden kockázatával. A szindróma létezése is azt mutatja, hogy a stressz mérgező lehet. Természetesen egyikünk sem élhet stresszmentes életet, és nem tudjuk, hogy mi a dózis-válasz hatás. Legyünk tisztában azzal, hogy az érzéseink hatással lesznek szervezetünkre és szerveink működésére. Az időben felismert és kezelt stressz – talán nem túlzás – életmentő lehet.