„Helathy mind, helathy life” – ez a mottója a mai gondolatfuttatásnak. A test tréningjéről sok cikkünk jelent már meg, és a sport kiemelkedő hatását az agyra, a lélekre is hangsúlyoztuk. A holisztikus szemléletben azonban ugyanúgy ki kell emelni a lélek tréningjét is. Mit tehetünk azért, hogy az elménket és a hangulatunkat is folyamatosan karbantartsuk?
Egészséges elme, egészséges élet… Olvass tovább »
Bizonyos helyzetekben, állapotokban mindannyian szorongunk. Aki nem, attól a Jó Isten mentsen meg minket, mert ők a pszichopaták. A szorongás tehát az élet velejárója, jelzi, hogy valamiféle veszély van. Van azonban, amikor nem valódi jelzőfunkciót tölt be, hanem álriasztás történik és/vagy uralkodója lesz az életünknek.
Szorongás… betegség vagy állapot? Olvass tovább »
A szerelmeskedés dinamikája körül ma is sok legenda és tévhit kering. Elég tipikus, hogy a férfiasság két alapvető mércéjét a munka és a szexuális teljesítmény jelenti. Szexológiai szakértőként leginkább arról kérdeznek, milyen hosszú kell, hogy legyen a hímvessző, hogyan növelhető az, és meddig kell, tartson a szeretkezés. Ez utóbbinál is sokan azt hiszik, hogy a minél hosszabb, annál jobb.
Kié a kontroll? Olvass tovább »
Újabb önjelölt prófécia jelent meg a monogámia megkérdőjelezése egén. A fenti címmel az Elle magazinban, s ajánlotta az olvasók figyelmébe Alain de Botton filozófus 2014-ben megjelent „Hogyan gondolkodjunk másképp a szexről?” című könyvét. Más ismertetésekhez hasonlóan hangsúlyozzák a formabontó, merész állásfoglalást, amely tabukat döntöget e témában.
„Köszönöm, hogy megcsaltál!” ?? Olvass tovább »
Terhes nők és kismamák, ha kiszámíthatatlanul, vagy erős érzelmi töltéssel reagálnak, gyakran kapják meg, hogy „ja, a hormonok…”. Bár van benne igazság, de mindig van egy kis lesajnálás a kommentárban. Pedig a hormonok rengeteg pozitív változást is előidéznek a várandós nők és kismamák agyában. Nekik köszönhető, hogy az anyában felerősödik a gondoskodásra, törődésre és aggódásra való hajlam, és hogy képesek mindent alárendelni a baba igényeinek.
A hormonok az agyunkra mennek Olvass tovább »
A témában leírt két előző cikkel a sport egészség-megőrző és –fejlesztő (bizonyított) hatására akartam irányítani a figyelmet: nem csak a testi, de a lelki, sőt az agyi (memória, tanulás, stb.) funkciók is javíthatók általa. Anélkül, hogy kényszeresen fejtegetném a témát, az esetlegesen fennmaradt kérdőjelekhez fűznék néhány szót.
Lábjegyzet a „Sportoljak, de mit, mikor?” cikkhez Olvass tovább »
Az előző cikkben leírtak alapján remélhetően sokakban erősödött a „sportolni érdemes” attitűd. Hangsúlyozom, hogy a pozitív hatások nem a versenysportokra vonatkoznak. Hogy ne legyek egyoldalú, az erős kontakt-sportok (pl. jéghoki, kézilabda, boksz) a traumák miatt valóban negatív, krónikus idegrendszeri hatással is járhatnak. Az atlétika pedig egyes emberekben fokozhatja az asztma kockázatát.
Sportoljak, de mit, mikor? – 2. rész Olvass tovább »
„A párkapcsolat olyan, akár egy virág, ha ápolod, sokáig örömet találsz benne.” Dr Erős Erika neurológusi, majd pszichiátriai szakvizsgát szerzett az egyetemen. A szexuál-medicinával egy véletlen folytán került kapcsolatba. Legkedvesebb költője Ady Endre, és ha teheti, a világ egzotikus tájait fedezi fel, férje társaságában.
Családi Lap interjú Olvass tovább »
Az első kérdésre sok ember agyán átsuhan az „ép testben, ép lélek”, az egészség fontos mondat. Aztán a következő gondolat, hogy sokba kerül, nem fér bele az időmbe, egyébként is túlhajszolt vagyok és a korom miatt is kímélnem kell magam. És valóban, sokszor az orvosi tanács is óvatosságra int: inkább pihenjen a mozgásszervi beteg; vagy 40 év, pláne 50 év felett bárki csak „óvatosan erőltesse magát”.
Sportoljak, de mit, mikor? – 1. rész Olvass tovább »
Nem hiszek a wellness hétvégékben. Tudom, olyan ez, mintha a teljes (testi, lelki, szellemi) jó-létet tagadnám. Természetesen, nem így értem ezt, hanem abban nem hiszek, ahogy ez kampányszerűen, kereskedelmi értelemben működik, az erre a célra épült szállodákban.
